Member-only story
Írni és beszélni egy második nyelven
Dr. Kőrösi Gabriella
Körülbelül 25 éve vagyok az Egyesült Államokban. Magyarországon születtem, anyanyelvem a magyar. Van akcentusom beszédben és írásban is. Érdekes volt számomra az emberek reagálása mindkét táborból. Vannak, akik elfogadják és szeretik az akcentusomat. Azoknak, akiknek általában azt mondom: „ez ellen nem sokat tudok tenni, az akcentusom csak akkor jön velem, bárhová is megyek”. Mások arra összpontosítanak, hogy a beszédmódom nehezebben érthető. Még mindig keverek bizonyos dolgokat, például a névmásokat, ’he, his, she, hers” az anyanyelvemen nem létezik, és bár tudom jelentésüket, időnként összekeverem őket, amikor beszélek. Azok, akik ismernek engem, megértik, hogy ez nem szándékos, és általában azonnal kijavítom magam. Vannak bizonyos dolgok, amelyek nagyon különböznek a magyar nyelv és az angol nyelv között. A legfontosabb a „spelling”. Amagyar nyelvben nincs „spelling”. Ezt nehéz lehet felfogni, ha megpróbálom elmagyarázni azoknak, akik angolul nőttek fel. Magyarországon mindent úgy mondunk, ahogyan leírtuk, azzal a kivétellel, hogy néhány ugyanazt a hangot különböző betűvel. Példa lehet a „j” és a „ly”. Ezek a betűk ugyanúgy hangzanak a beszélt nyelven, de máshogy írjuk őket. Az iskolában megtanuljuk azokat a kivételeket, amelyeket a „j” betű helyett a „ly” betűvel írunk. Angolul minden másképpen van írva mint ahogy hangzik. Számomra sok szó és mondat…
